GYERGYÓDITRÓ
( a középiskolát, 4 évet itt jártam )
Gyergyószárhegytől nyugatra 7 km-re, a gyergyói medence egyik legnagyobb települése , közel 6 ezer lakóssal. Hozzátartozik egy kis falucska, Orotva a hegyek között, amely elérhető Ditró -Maroshévíz útvonaltól 4 km-re. Ditró község, mint település múltja a XV. századba nyúlik vissza. Lakói a szárhegyi lakósokból áttelepedett, hadviselésben vállalt feladatokért kiváltságos jogokkal rendelkező szabad székelyek leszármazottai.
Alaptevékenység a fakitermelés és a fafeldolgozás. A népművészet is szorosan kötődött a fa sokoldalú hasznosításához, ennek mintapéldányai a ma is szép számmal fellelhető faragott kapuk.
A község jellegzetessége és mintegy jelképe az 1908–1913 között épült hatalmas templom. Az egész medencében legnagyobb, kéttornyú, neogótikus bazilika hossza 56, szélessége 23, toronymagassága 73 m, és 5000 ember befogadására alkalmas.
A ditrói alkáli masszívum geokémiai, ásványtani és kőzettani változatosságáról híres. Ditroit néven ismerik ma szerte a világban, üveg- és kerámia-gyártásban használt ásványkincs. Kitermelésében rejlő üzleti lehetőség nemrég felkeltette a külföldi befektetők érdeklődését. A tervezett bányát Gyergyóditrótól néhány kilométerre és a nefelin-szienit kitermelésére hoznák létre. A bánya 20 évig üzemelne és ezalatt összesen 8,35 millió tonna kőzetet termelnének ki. A kitermelés összterülete pedig közel egy négyzetkilométer (98,9 ha). A szienitet a vasútállomás melletti telepen tovább finomítanák és nyersanyagként Olaszországba szállítanák.
Gyergyóditróban számos neves személyiség született, dolgozott , életének fontos állomását töltötte a szakmájában. Köztük megemlíthetjük :
Puskás Tivadar (1800-as években) tudóst, aki bár nem Ditróban született, de innen származik, és a község fiának tekinti. A nagy feltaláló Edison munkatársa volt. Ő találta fel a telefonközpontot, amelynek nagy jelentősége volt a technika történetében.
Mátyás Mátyás (1888–1956) a legendás hírű orvosprofesszort, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet sebészeti tanszékének vezetője volt 1948-tól haláláig. Közel 100 tudományos előadást tartott, ill. közölt a hasi sebészet tárgyköréből. Dolgozatai a hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg
Tarisznyás Márton (1927–1980) tanárt, számtalan néprajzi dolgozatot írt és közölt. 1956-tól 1980-ig, haláláig a gyergyószentmiklósi múzeum vezetője. A gyergyószárhegyi Lázár Kastély régészeti ásatásainak kezdeményezője és egyik vezetője. Gyergyó történeti néprajza c. könyve, amelyik, tíz tanulmányát tartalmazza 1982-ben jelent meg. Korai halála megakadályozta abban, hogy hatalmas jegyzetanyagából újabb néprajzi munkák születhessenek.
Pál Béla (1929-1993), matematika tanárom volt 4 évig , kitüntetett pedagógus. A romániai magyarság beolvasztása elleni tiltakozásáért ( névtelen levelekben) a kommunista rendszerben, 1983 május hónapban elítélték. 3 év 7 hónapi fogság után is a diktatúra végéig szigorú rendőri , házi őrizetben tartották. Gergely Géza magyar szakos tanár (kortársa) megírta a hurcoltatásainak, börtön éveinek szenvedéseit " Kálvária" címmel.
Továbbiakban bemutatom a falu néhány székely szülöttjét, akik a mai helyi viszonyok között elismert mesterek a saját szakmájukban.
Bajkó Miklós szabómester
e-mail : bajkomiklos@gmail.com
telefon sz. :(004) 0753 729 183
Képek :
Kelemen Imre, kereskedő, Panzió tulajdonos :
e-mail : imikelemen@yahoo.com
telefon sz. : (004) 0749 258 837
(004) 0754425 35
Bõvebb információk a község honlapján:
https://www.harghita.ro/hun/3/34/34gyergyoditro.html
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ditr%C3%B3